Kis gyermek voltam még, amikor a szomszéd egy fényképezőgépet nyújtott át a kerítésen.

"A padláson találtam, játssz vele, hátha nálad jó helyen lesz."

Pár év alatt szenvedélyemmé vált a fotózás, majd amikor rájöttem, hogy ez az, amit legszívesebben csinálok, újra iskolapadba ültem és fotográfus végzettséget szereztem.

(Na jó, az az igazság, hogy közölte velem a feleségem, hogy elmegyek "fotósuliba" és kész.)

Az analóg képeknek azóta is szerelmese vagyok, de a "munkában" a profi digitális fényképezőgépek, akkumulátoros vakuk, stúdióvakuk, fényformálók, amik olyan extrákat biztosítanak számomra, amelyek segítségével igazán profi képeket készíthetek.

A munka azért idézőjeles, mert én nem érzem munkának azt amit csinálok, hiszen minden alkalom, különleges, új élmény.